Életképek / 3. november 2016

Színkavalkád

Színkavalkád. Keringőt járnak az örvénylő levelek, kesze-kusza összevisszaságban őszt köszönt a színkavalkád. Elmúlt a nyár, ismét lezárult egy szakasz, mely csendesen, a maga tempójában átalakul, s elkezdi járni a tébolytáncát.

“Eljött az ősz, takard be szívem valamivel,

egy fa árnyékával, vagy inkább a tieddel.”

Nichita Stanescu

A napsütötte levelek elváltoznak, és bohóc módjára kigúnyolnak. Hányféle arcát mutatja az ősz? Most éppen melyik fázisában van? Jelentéktelen évszak, mely színtárából apránként mutat egy kicsit.

Az ősz színeinek összhangja egy valódi kaotikus őrült színkavalkád, mely lehet a szenvedély, egy kapcsolat vagy az elmúlás színskálája is? Szelídség, vágyakozás, beteljesülés, eltávolodás és elmúlás egyben.

Vége a nyárnak, s vége a békének. Szellő süvít a rengetegen keresztül, beoson mindenhova, semmit és senkit nem kímélve leszakítja a leveleket, a gyümölcsöt és az életet. Percekig hagyja őket a levegőben, légörvényként felkapja, lebegteti, majd hagyja hogy élettelenül lezuhanjanak az ürességbe.

Ami egykor a legértékesebb kincs volt, súlytalanná és jelentéktelenné vált. A ragyogó korona mikor a legszebb szakaszát eléri, hátat fordít a csodának és egy másik utat választ. Elszakad, szabadjára engedi társait, hagyja, hogy vele együtt elmúljanak. Ha egy kis időre el választja őket a szél egymástól, talán a mélyrepülés még egymáshoz tereli őket.

 

M.






Előző bejegyzés
Te melyik személyiségtípusba tartozol?
Következő bejegyzés
Alpesi életérzés