Életképek / 29. január 2018

Köszönöm a bókot vagy mégsem?

Gyermekkorunkban megtanultuk, hogy a bókot illedelmesen meg kell köszönni. A bókok befogadása azonban nem mindenkiben olyan egyértelmű, mely éppen ezért eltérő reakciót vált ki belőlünk. Vajon miért érezzük kellemetlenül magunkat, amikor bókolnak nekünk?

Olykor mindent megteszünk azért, hogy minél több kedves szót gyűjtsünk be; gondosan összeállítjuk az aznapi ruhaösszeállításunkat, mindig igyekszünk 100%-ot nyújtani a munkahelyünkön, a családi vagy baráti körünkben szintén folyton próbálunk megfelelni az elvárásoknak.

De akkor mégis miért érezzük magunkat annyira szörnyen kellemetlenül, amikor valaki megdícséri a külsőnket, vagy munkánk eredményét?

  1. A bókot legtöbbször finoman elutasítjuk; „jaj ne hülyéskedj“, vagy „á de vicces”. Talán kevesen válaszolunk rá így, hogy „ó, köszönöm szépen“. Ugyanakkor rendkívüli módon legyezgetik hiúságunkat az elhangzottak. Elég fura és ellentmondásos dolog ez bókolás.
  2. Előfordul, hogy a legtöbben egyszerűen nem hisszük el a dícsérő szavakat. Azoknak, akiknek kevés az önbizalmuk azonnal ebbe a kategóriába esnek. Úgy érzik, hogy átverik őket és hülyét csinálnak belőlük.
  3. Akadnak olyanok, akik a a dícsérettől, úgy érzik, hogy nyomás alá helyezik őket. Ha például valaki azt mondja nekünk, hogy milyen talpraesettek vagyunk, akkor bizony mindig minden helyzetben talpraesettnek kell lennünk (gondoljuk mi). Tegyük fel, hogy valaki azt mondja, hogy milyen erős egyéniségek vagyunk, akkor mégis hogyan pityereghetnénk el magunkat, ha például nem tudunk valamilyen problémát megoldani vagy éppen döntésképtelenek vagyunk. A bók által valamilyen szinten beskatulyáznak, amit szintén sokan nem tudnak értékelni.
  4. Ha valaki belép az intimszférádba. Bizonyos bókokat érezhetünk azért is kellemetlennek, mert valaki, akivel nem állunk olyan közeli kapcsolatban esetleg az alakunkat dícséri. Továbbá kellemetlen lehet az is, ha egyszerűen nem tudod vagy nem akarod a kedveskedő szavakat viszonozni.

Arra kevesen gondolunk, hogy a bók visszautsítása milyen érzést vált ki a dícsérő félből, hiszen ő megpróbál kedves szavakkal közelebb kerülni hozzánk, míg ő csupán elutasító szavakat kap cserébe. Az, aki egészséges önbizalommal rendelkezik, meghallgatja, megköszöni és elfogadja a bókot. Tény, hogy “fel kell nőni” ahhoz, hogy megtanuljuk kezelni a dícséreteket. Talán rá is döbbenünk, hogy nagyon sokat tudunk például szakmai téren profitálni az egyes dícséretekből, főleg ha például még vissza is kérdezünk, hogy pontosan melyik része tetszett a prezentációnknak vagy mi tetszett az előadásmódunkban stb.

 

M.






Előző bejegyzés
Hogyan spóroljunk?
Következő bejegyzés
A Valentin-nap kultusza és eredete