Életképek / 1. július 2017

Életre szóló döntések

Már jócskán elmúltál 18, mégis keresed az utad? Miért is ne? Úgy érzed, hogy lemaradtál a korosztályodhoz képest? Téged is nyomasztanak az életre szóló döntések?

Miért kellene az életünket másokéhoz hasonlítani? Ha később találjuk meg az utunkat, sok szempontból még előnyünk is származhat belőle.

Nem lehet mindenkire ráerőltetni a házasságot, nem mindenki szeretne gyereket és nem mindenki csinál karriert. Igenis vannak olyanok, akik egyszerűen csak „el szeretnének lenni”, bármit is foglaljon magában ez a fogalom. A hobbijuknak szeretnének élni vagy csak nem szeretnék elkötelezni magukat, mert tudják, hogy nem nekik való a hosszú távú párkapcsolat. Ezt miért nem tudjuk még mindig elfogadni? Miért kell, hogy még mindig a megszokott sablonszerű életmódmintát követni, melyet sok generációval előttünk alakítottak ki?

18 éves korunkban a legtöbben válaszút elé állunk. Sokunk számára, rendkívül nehéz feladatnak bizonyul pályát választani. Fiatal felnőttként döntenünk kell arról, hogy mit szeretnénk csinálni nyugdíjas korunkig, mely valljuk be egy kissé irreális. Hogyan lehet úgy bármilyen pálya mellett is dönteni, ha nem próbáltuk ki némelyiket. Kevés ember találja meg önmagát 18 évesen és ugyanolyan elenyésző azoknak a száma, aki utána azt mondja, hogy a remekül döntöttem és ugyanazt csinálom, amit már 18 évesen is szerettem volna.

Más országokban talán nem ilyen nagy a nyomás ezen a téren. Sokkal több időt és teret hagynak az ilyesfajta döntések meghozására. Hagyják, hogy a fiatal felnőttek minél több feladatkörben kipróbálják magukat és időt adnak nekik. A fejlett államok országaiban sok fiatal felnőtt, érettségi után kb. egy évig utazik, mert ehhez van kedvük. Nem feltétlenül lusxusnyaralásra kell itt gondolni, sokkal inkább kalandtúrára, melyhez elég egy-két ruhadarab, egy hátizsák és egy jó nagy adag bátorság. Útjuk folyamán megtanulnak önállóan élni, dönteni és gondolkodni, sőt sok esetben önmagukat eltartani. Egy ilyen út során esélyük nyílik arra, hogy sokkal jobban megismerjék önmagukat és rájöjjenek arra, hogy mihez is lenne kedvük, vagy mi passzolna igazán hozzájuk.

Rendkívül nehéz megtalálni azt, amit hosszútávon szívesen csinálna az ember és ehhez hasonlóan legalább ennyire nehéz azt az embert kiválasztani, aki passzol a hosszútávú elképzeléseinkbe.

Sokan egyenesen azt mondanák, hogy lehetetlen. Sőt már olyat is hallottam, aki úgy vélte, hogy az lenne az ideális, hogy ha minden életszakaszunkhoz egy új párt választanánk, mivel a személyünk és élethelyzetünk változásával együtt a párunkkal szembeni igényeink is arányosan változnak.

Aki úgy érzi, hogy nem találta még meg az útját, hagyjon időt magának és ignoráljon bármilyen irányból érkező nyomást. Inkább legyünk későn érők és csináljuk azt, amit szeretünk, mint hogy egy kis túlzással, 30as-40es éveinkre kiégett, a munkáját gyűlölő, elvált és boldogtalan emberekként végezzük.

 

M.






Előző bejegyzés
5 dolog, ami megváltozik a házasság után
Következő bejegyzés
Jógára fel!