Életmód / Lélek / 16. augusztus 2016

Ahol egy kapu bezárul, ott nyílik egy új…

Álmaink és terveink az egyes életszakaszok távlatában dinamikusan változnak, melyet az események forgatagában talán fel sem ismerünk. A kérdés, hogy mi is elég dinamikusak vagyunk-e a minket körülvevő változásokat elfogadni. Ahol egy kapu bezárul, ott nyílik egy új.. Bármilyen közhelyes is, újra és újra megbizonyosodom a mondás értelméről.

Izgatottan tekintünk a jövőbe, töprengünk, százféleképpen elképzeljük, vagy éppen csak egyféleképpen, de azt rendkívül részletes leírással.
Amikor úgy tűnik, hogy jövőnk szilárd alapokon nyugszik, mindig történik valami, mely ennek az ellenkezőjéről biztosít minket. Nem találkoztam még olyan emberrel, aki azt vallaná magáról, hogy minden úgy alakult az életében ahogyan eltervezte. Ennek tudatában jogosan merül fel a kérdés bennünk, hogy akkor egyáltalán minek is tervezzünk? Semmi értelme. Minek a sok küzdés, a szüntelen görcsölés a jövőn?
Megfelelési kényszer szüli ezt a kényszerképzetet, mely arra késztet, hogy képzeljük el és tervezzük meg a jövőnket. 5-10 éves tervekben kell gondolkodni, mely alapján beskatulyázhatóvá válunk.
A gyermeki kíváncsiság szorgos jövőt építő „előre gyártott” kötelességtudó felnőttet szül. Ennek értelmében, naivan lefestjük a jövőnket, kitaláljuk az életünk célját, de ennél sokkal izgalmasabb, hogy megírjuk életünk sztoriját. Ilyen mindenkinek van, nekünk is kell mit mesélnünk majd valamit az unokáinknak.
Kezdetét veszi a verseny az idővel, az átmeneti időszakunkat éljük, melyben megalapozzuk a történetünket és emlékezetes eseményekkel rakjuk ki a fotóalbumunkat, amelyre mindig ilyen intenzitással szeretnénk majd emlékezni. Az ezt követő időszak már nem feltétlenül felszabadító. Elérkezik a felelősségvállalás és egyben a tervek megvalósításának időszaka. A többszörös főpróba után az események visszafordíthatatlanul folynak az útjukon. Nincs lehetőség ismétlésre, újabb felvételre, csak előre lehet nézni és ha nem sikerül valami, előlről kell kezdenünk mindent.
A célok többféleképpen is megvalósulhatnak, de úgy is alakulhat, hogy a tudatalatti céljainkat valósítottuk meg. Ezzel a szemlélettel soha nem fogunk önmagunknak csalódást okozni. Ha céljaink értelmét és hatáskörét kiszélesítjük, lehet hogy minden eredményben megtudjuk találni a pozitív vonalat. Ezáltal töröljük a frusztráltságot, mint szereplőt és egy egészséges elégedettséggel rendelkező felnőttel nézhetünk szembe.

M.






Előző bejegyzés
Lago Maggiore, az olasz Balaton
Következő bejegyzés
Az immunrendszer edzése